Főként az energia- és a közlekedési szektorok jelentős kibocsátás-csökkentése miatt tavaly 9,5%-kal zuhant a magyar üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása a megelőző évhez képest, és ezzel az 1990-es bázishoz képest már 43%-os csökkentésnél járunk, azaz túlteljesítette az ország a 2030-ra szóló vállalását – jelentette be egy pénteki közleményben Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter ezért jelezte, hogy "A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra." A kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekről szó lesz a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, illetve Lantos Csaba nyitóelődást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek részletei itt találhatók.
Az EU új 2040-es klímacélja alapján 2040-ig az uniónak 90%-kal kellene csökkentenie nettó üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a célszám megfelel a tudományos ajánlásoknak, aggodalomra adhat azonban okot, hogy a tervezet továbbra is túl nagy mértékben támaszkodik például a még gyerekcipőben járó, skálázhatóság szempontjából kérdéses és drága szén-dioxid-megkötő, és -tároló technológiákra. Egy másik problémás pont a valós cselekvések, vannak előrejelzések, amelyek a jelenlegi klímapolitikai intézkedéseket figyelmebe véve azt vetítik előre, hogy 2030-ig csak 48%-kal (szemben az uniós 55%-os céllal), 2040-ig csak 60%-kal (szemben az új 90%-os céllal), 2050-ig pedig csak 64%-kal csökkennének a kibocsátások. Az új, 2040-es cél eléréséhez szigorúbb klímapolitikára lenne szükség – mind uniós, mind nemzetállami szinten - írja a Másfélfok szakértője cikkében.
A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A kormány azt tervezi, hogy az évtized végére megháromszorozza, azaz 1 GW-ra növeli, a magyarországi szélerőmű kapacitásokat, miközben 5 GW-ról 12 GW-ra növeli a naperőművi kapacitásokat, emellett pedig legalább 2027-ig, az új gázerőmű megépüléséig, üzemben tartaná a legnagyobb CO2-kibocsátással járó Mátrai Erőművet, és közben aktívan vizsgálja a kis moduláris atomreaktorok telepítését is – többek között ezek derültek ki a minap Brüsszelbe kiküldött, itthon még nem bemutatott frissített Nemzeti Energia- és Klíma Terv anyagából. Ezek a célok lényegében a megerősítései annak az összefoglaló tervezetnek, amelyet a nyáron társadalmi egyeztetésre is kitett a kormány. Emellett lakossági szempontból kiemelten fontos, hogy a kormány szerint „mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni”. Az anyag azonban sajnos az érdemi részleteket nem tartalmazza.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Egész éjjel tartó tárgyalások után pénteken reggelre megszületett az ideiglenes politikai megállapodás az uniós energiahatékonysági irányelv módosításáról, benne a végső energiafelhasználás visszafogásának mértékéről és arról, hogy rengeteg középületben kötelező lesz energiahatékonysági felújításokat végrehajtani - derült ki a tagállamokat tömörítő uniós Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament közleményeiből. A javaslatot eredetileg megfogalmazó Európai Bizottság üdvözölte a fontos megállapodást.
Messze a magyar kormány teljesít legrosszabbul a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentési terveit tekintve az Európai Unióban - derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze.
Sem a Nemzetközi Energiaügynökség által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott "Energy Efficiency First" alapelvet sem tükrözi a magyar kormány által a napokban nyilvánosságra hozott nemzeti energia- és klímaterv, illetve a tervezet energiahatékonysági dimenziója - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét - áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megjött a napi jelentés.
Sikeresen zárult a tranzakció.
Joáv Gallant is felkerült a listára.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
